Cervantes, Miguel de / Escritor
Léei o don Kichótis ston Sántso: «[...] na karfóneis ta mátia sou apáno sou, gia na boréseis na gnorÃseis ton eaftó sou, dióti eÃnai i pio dýskoli gnorimÃa pou boreà na fantastheà kaneÃs. Ap tin aftognosÃa sou exartátai an tha fouskóneis à óchi san to vatráchi, pou thele, fouskónontas, na ftásei sto bói to vódi: ki an to káneis aftó, tha sai trelós, ómos to pagóni tis trélas sou, par ólon ton oraÃo fterotó tou dÃsko, tha chei, san óla ta pagónia, áschima pódia, ki aftá tha nai i pliroforÃa óti kápote, sto chorió sou, évoskes gouroúnia. »? Aftó ein alÃtheia, eÃpe o Sántso, ómos tóte Ãmoun paidáki: katópi, san antróthika lÃgo, évoska chÃnes ki óchi gouroúnia: ostóso tharró pos aftó den échei na kánei, giatà de vgÃkan óloi, ósoi kyvernán, apó vasiliká palátia. [...]» Éna mikró allá kathóla «évglotto» apóspasma apó to mnimeiódes érgo pou simatodoteà ti megáli tomà stin pankósmia grammateÃa. Edó o Thervántes apodesmévetai apó ti mesaionikà logotechnÃa kai chári stis rixikélefthes afigimatikés technikés tou kataférnei na kánei ton Don Kichóti to próto montérno mythistórima.
